SMS Augsburg

SMS Augsburg
Az Augsburg a Libau elleni rajtaütésből hazatérve a háború elején
Hajótípus	könnyűcirkáló (kiscirkáló – Kleiner Kreuzer)
Névadó	Augsburg városa
Tulajdonos	Kaiserliche Marine
Hajóosztály	Kolberg-osztály
Pályafutása
Építő	Kaiserliche Werft, Kiel
Ára	7 593 000 aranymárka
Építés kezdete	1908. január 15.
Vízre bocsátás	1909. július 10.
Szolgálatba állítás	1910. október 1.
Szolgálat vége	1918.
Honi kikötő	Kiel
Sorsa	1922-ben lebontják
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	4362 t (konstrukciós) 4915 t (teljes terheléssel) 4882?
Hossz	130,50 m (teljes) 130,0 m (vízvonalon)
Szélesség	14,0 m
Merülés	5,38 – 5.58 m
Hajtómű	15 gőzkazán, 2 db Parsons gőzturbina 4 db négyszárnyú hajócsavar (⌀ 2,25 m)
Teljesítmény	31 033 le (22 825 kW)
Sebesség	26,7 csomó (49 km/h)
Hatótávolság	3250 tmf (10 650 km) 14 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	12 × Sk 10,5 cm L/45 löveg (1800 lövedék) 4 × Sk 5,2 cm L/55 löveg (2000) 2 × 45 cm-es torpedóvető cső (5 torpedó) 1917/18-tól: 6 × Sk 15,0 cm L/45 (900 lövedék) 2 × Flak 8,8 cm L/45 2 × 45,0 cm torpedóvető cső (5 torpedó) 2 × 50,0 cm torpedóvető cső (4 torpedó) 120 akna
Páncélzat	fedélzet: 20-40 mm lejáratok: 100 mm parancsnoki torony: 20-100 mm lövegpajzsok: 50 mm
Legénység	317-383 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz SMS Augsburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Az SMS Augsburg^{[m 1]} a Német Császári Haditengerészet egyik Kolberg-osztályú könnyűcirkálója – korabeli német terminológia szerint kiscirkálója – volt. Testvérhajói a Kolberg, a Cöln és az Mainz voltak. A Kaiserliche Werke építette meg Kielben 1908 és 1910 között, szolgálatba állításakor a Nyílttengeri Flotta kötelékébe került. Fő fegyverzetét 12 darab 10,5 cm-es űrméretű ágyú alkotta és 26,7 csomós csúcssebesség elérésére volt képes.

Szolgálatba állítása után előbb torpedóteszteknél, majd tüzérségi gyakorlatoknál alkalmazták. Az első világháború kitörése után a balti-tengeri haderőhöz osztották be és az egész háború ideje alatt ezen a hadszíntéren szolgált. 1914. augusztus 2-án részt vett a Libau elleni rajtaütésben, ahol a Magdeburggal közösen végrehajtott hadműveletben első alkalommal nyitottak tüzet orosz célpontokra. Egy évvel később, 1915 augusztusában részt vett a Rigai-öbölben vívott csatában, majd 1917 októberében az Albion hadműveletben több kisebb hadművelet mellett. Egy alkalommal, 1915 januárjában aknára futott, de pár hónap alatt helyre tudták hozni. A háború után Japánnak ítélték oda hadizsákmányként, ami után 1922-ben lebontották.
Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „m” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="m"/>